Ezennel átveszem a stafétabotot Tamástól, és folytatom a tegnap látott Karinthy darabok bemutatását. Őszintén szólva nem vártam túl sokat az Ars Gaudendi Gratiától, az első nap látottak alapján meg aztán főleg nem. Ők viszont bebizonytíották, hogy egy egyetemi színtársulat is végezhet profi munkát, és készíthetnek olyan műsort, ami ici-pici túlzással bármelyik színpadon megállná a helyét. Nekem a második két jelenet jutott, a Kísérleti módszert, és a Teknősbéka, avagy ki az őrült a csárdába?-nt fogom Nektek bemutatni.
A Kísérleti módszer talán kicsit vontatottabb és hosszabb volt, mint az előző két darab, nem vagyok abban teljesen biztos, hogy jó választás volt ezt feldolgozni (de lehet, hogy az volt a gond, hogy akkor már majd egy órája álltam, nem tudom). Mindenesetre ezt egy kicsit kevésbé élveztem, mint a többit. A történetről dióhéjban: egy férfi meg akarja hódítani a dámát, először udvarlással próbálkozik, majd rájön, hogy ez nem vezet célra. Így elhiteti a nővel, hogy ő egy kutató, aki hipnotizálta. A hosszas ordítozás során a nő természetesen beleszeret a férfiba. Elengedhetetlen kellék a cserfes, állandóan hallgatózó szobalány is. Mind három szereplő remekül hozta a karaktereket, és látszott rajtuk, hogy örömmel játszanak.
Teknősbéka, avagy ki az őrült a csárdába? Ez volt talán az egész előadás legviccesebb jelenete, az őrültek-téma eleve adja magát, Gyepes Krisztina rendezőnő pedig olyan elemek beépítésével támasztotta alá a témát, mint például a darab elején körbefutkározó pizsamás őrültek, akiknek egyike például Tamás kollegánkban vélte felfedezni édesapját. A történet: fiatal pszichológus hallgató bemegy az őrültek házába, hogy tanulmányozza a betegeket, főorvosnő fogadja, különböző konfliktusokba keveredik, például Erzsikével, a ápolónővel, végül mindenkiről kiderül, hogy őrült (a hallgatót kivéve, persze). Hadd emeljem ki az Erzsikét játszó lányt, aki szerintem az egyik legjobb volt az egész műsor alatt, remekül formázta meg a "ápolónő" karakterét.
Ezek a jelenetek azért nem feltétlenül kívánnak meg komoly színészi munkát, hiszen valljuk be, nem igazán összetett karakterek, bonyolult személyiségek megformálásáról van itt szó. Tökéletesen választotta meg hát a társulat, hogy mire van energiája egy csapat, vizsgaidőszak előtt álló egyetemistának, és a maximumot hozták ki a Karinthy komédiákból, és magukból is. Látszott, hogy igazán profi produkciót láthatunk, több fős stáb dolgozott hátul a műsor sikerén. A kellékekért pedik külön pirospont jár. További sok sikert kívánok az Ars Gaudendi Gratiának, csak így tovább, nagyon tetszett az előadásuk!
A képeket Bartha Máté készítette, akinek munkáit a http://diitdesign.uw.hu/ oldalon tekinthetitek meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése